Önvédelem
Mindenki tudta, hogy Robin Nelson, a 40 éves, jóképű, de félénk férfi az anyja rabja. A város fiatal hölgyei sorra próbálkoztak vele, de Nelson asszony nem akart menyet, még kevésbé unokákat. A fiát rögeszmés ragaszkodással szerette, és elmart mellőle mindenkit.
Bella 37 éves, nem túl szép nő volt. Megismerkedett Nelsonnal, de a férfi nem merte randevúra hívni. Bella tudta: ha most nem sikerül férjet találnia, vénlány marad. Azzal is tisztában volt: ha nem szereli le a leendő anyósát, nincs esélye. Pár nap alatt ki is találta, mit tegyen. "Milyen szerencse, hogy vegyészetet is tanultam, és a garázsban mindig van néhány lombik meg pár alapanyag" - gondolta most a fodrászatban.
Egész délelőtt frizurákat csinált, amikor telefonált Mrs. Nelson, és bejelentkezett délután kettőre. Bella ebédszünetben hazarohant. Kis üvegcsében hozta az anyagot, berakta egy parfümszóróba, feltöltötte igazi parfümmel is. Utána azonnal elteszi, hazafelé észrevétlenül bedobja a folyóba, és semmi nyoma sem marad annak, amit tett.
Egyelőre a fodrászpult egyik fiókjába tette a szórót.
Kettőkor megérkezett Mrs. Nelson, aki ősz haját mindig égővörösre festette. Üdvözölte Bellát, és máris beült a forgószékbe. Semmiségekről beszélgettek, aztán Mrs. Nelson, mint máskor, rákezdte:
- Képzelje, a fiam megismerkedett valami kis cafkával. Gyanús a dolog, mert nem volt hajlandó elárulni a nevét. Hiába kérdezgettem egy álló órán át, makacsul hallgatott.
Bella szívében örömrózsák nyíltak. Szóval Robin is szereti őt! Képes szembeszállni érte az anyjával? Ezt eddig egyetlen nőért sem tette meg! Közben Mrs. Nelson úgy fújtatott, akár egy gőzgép: - No, de csak tudjam meg, ki az! Széttépem azt a szajhát.
- Arra nem gondolt, asszonyom - vetette közbe Bella -, hogy Robinnak kéne eldöntenie, ki lesz a felesége? Így agglegény marad, és szerencsétlen lesz örök életére.
Közben lehajolt, kivette a fiókból a szórót. Egyik kezében a kis tartály, másikban a gumilabda.
Mrs. Nelson a tükörben valamit megláthatott Bella arcán, mert hirtelen feléje fordult a székben.
- Ennyire aggódik érte? Mintha csak maga lenne az a... - nem mondta ki, de közben merően nézte a fodrásznőt, és Bellát ekkor elárulta a tekintete. Az idős asszony felsikoltott: - Ezért meghalsz, te ringyó...
És még nem ért a mondat végére, amikor a nagyollót már felkapta a pultról, hogy lesújtson Bellára. A fodrásznő önkéntelenül is maga elé rántotta egyetlen fegyverét, a parfümszórót. Bőven nyomott belőle az asszony arcába. Aztán egy kendőt kapott a szája elé, nehogy ő is belélegezze. Kitárta az ablakot, elindította a ventillátort. A szórót betette a táskájába. A saját gyártmányú méreg a tüdőn át hatolt be. "Ollóval támadt rám, meg akart ölni, önvédelem volt" - hajtogatta magában.
Mire eloszlott a jellegzetes illat, Mrs. Nelson már élettelenül ült a székben, szeme üvegesen meredt a tükörre. Bella állt egy percig, aztán hívta a mentőket. Még oda sem értek, amikor Bella már felhívta a férfit.
- Szia Robin. Bella vagyok. Fontos dolgot akarok mondani neked. Ma este elmegyek hozzád... Nem, ne ellenkezz. Az anyád sem fog tiltakozni.
Nemere István
Megjelent: Terefere 2006. december