Frízbi
Amikor Glonnék megkérték Bertet, hogy szombatra hozzon frízbit, mert a saját házi strandjukon azzal szeretnének szórakozni, a fiatalember természetesen megígérte nekik. Utálta ugyan azt a felemás helyzetet, amelyben már hónapok óta volt. De még mindig remélte, hogy feleségül veheti Glonnék lányát. Lisbeth is kedvelte Bertet, de tudható volt: ha a szülei megtiltják, semmiképpen sem fog hozzámenni. Márpedig nagyon úgy nézett ki, hogy a gazdag gyárosok nem szívesen állnak szóba a szegény kis vegyésztechnikussal. Glonnék nem is vették őt komolyan, és úton-útfélen nevetségessé tették mások előtt is. Bert nemegyszer égő fülekkel állt a rajta nevető társaság közepén, tétován mosolygott, és igyekezett jó arcot vágni. Lisbeth azonban nem nevetett, sajnálta Bertet. Ezért, amikor Bert úgy döntött, hogy végez Glonnékkal Lisbethnek megkegyelmezett. Hiszen szerette a lányt, és abban is bizos volt, hogy utána feleségül veszi, és övék lesz az egész vagyon. Mint a mesében - élnek majd, míg meg nem halnak. Gazdagon.
Amikor belépett a sporszerboltba, már tudta, mit fog tenni. Két teljesen egyforma frízbit vásárolt, a könnyű piros műanyag tányérok gyárilag készültek, senki sem tudta volna őket megkülönböztetni egymástól. Bert hazavitte a tányérokat, és az egyiket egész éjszakára beletette a különleges vegyszerbe. A másik száraz maradt. Aztán szombaton délután, amikor Glonnék frízbizni akartak az úszómedence mellett, szolgálatkészen előhozta az érintetlent, a szárazat. Öt percig azzal játszhattak Glonnék - hogy rajta maradjanak az ujjlenyomataik. És egyszer, amikor az ugrabugráló és önfeledten nevetgélő középkorú férfi kezéből a műanyag lapocska messzire repült, Bert máris futott, hogy visszahozza - és akkor cserélte ki az egyik bokor mögött. Amivel attól kezdve a házaspár játszott, egy mérgezett frízbi volt. Átitatva egy olyan vegyülettel, amely a kéz bőrén át beszivárog a szervezetbe, és egy-két nappal később gyors halált okoz. A tünetek az infarktuséra hasonlítanak.
A napi strandolás után Bert otthagyta az érintetlen frízbit, a preparáltat pedig magával vitte, otthon elásta a kertben - jó mélyre -, és egy növényt ültetett föléje.
A rendőrség nyomozott is, mert miután Glonnék négy nap múlva meghaltak azonos tünetekkel, hát felboncolták őket. De a szernek nem lelték nyomát. Bert két héttel később megkérte Lisbeth kezét, és a lány igent mondott, Bert megkönnyebbült. Ha ő lesz Lisbeth férje, és ebben a szép villában fog lakni, okvetlenül berendez egy kis hobbi laboratóriumot. Az ember sohasem tudhatja, mikor kell ismét kevernie egy olyan vegyületet, amire nagyon, de nagyon szüksége van...
Megjelent: Terefere 2007. június
Nemere István