Egy ember eltűnik
Erik Koller hat hétig gondolkodott, míg kitalálta, hogyan lehet egy embert nyomtalanul eltüntetni. Persze olvasott krimiket, de más az irodalom és a valóság; most az ő bőrére ment a játék. Maria, szép fiatal felesége és ő kertes házat vásároltak messze a várostól - hát természetesen adósságba verték magukat. Koller nem keresett valami sokat, nem tudták fizetni a részleteket, és amikor a bank vissza akarta venni a kölcsönt, vagyis a házat, Erik egy uzsoráshoz fordult. Ezzel csak időt nyertek, mást nem, mert amikor az uzsorás követelte a pénzét, Koller nem tudott fizetni. Úgy eladósodott, hogy már a szép villa sem lett volna elég a törlesztésre. Larix, az uzsorás ellenszenves alak volt, ráadásul szemet vetett Mariára is. Fenyegetőzött: ha Koller nem fizet, földönfutóvá teszi.
Koller valamicske pénzt ugyan összeszedett, de amikor megtudta, hogy az uzsorás ajánlatot tett Mariának, nem törlesztett tovább. Inkább kitalálta, hogyan lehetne Larixot "megszüntetni".
A roncstelepen vett egy ugyanolyan piros Fordot, mint amilyennel Larix járt. Aztán elküldte Mariát az anyjához vidékre, de kérte, hagyja itt a mobilját. Bérelt egy markológépet, és hátul a kert fái között kiásott egy jókora gödröt. Akkorát, mint egy autó. A hátsó garázsban kövekből és betonból készített egy széles kádat. 150 liter sósavat vásárolt a szomszédos városokban, mindenütt csak egy-egy tartállyal. Aztán péntek este Maria mobiljáról üzenetet küldött Larixnak: A férjem holnap elutazik, hat órára jöjjön el, hogy megbeszéljük a törlesztést.
Tudta, Larixnak nincs családja, fukar módra egy hónapos szobát bérel. Szombat délután Erik lesben állt., várt. Larix a piros Forddal kanyarodott be a kapun, beállt a ház elé, az útról senki sem láthatta, mit történik. Erik akkor már a hallban, egy fotel mögött térdelt, és amikor a férfi belépett, vadászpuskájával azonnal lelőtte. Az odakészített kézikocsin elhúzta a tetemet a hátsó garázsba, és óvatosan becsúsztatta az irtaival, mobiljával együtt a sósavval teli kádba. Súlyokat tett rá, hogy a felszín alatt tartsa. Majd felmosta a vért, aztán rendszámot cserélt a két autón, a saját ócska Fordjával belehajtott a gödörbe, és pár órás, már éjszakába nyúló munkával betemette. Az előre megvásárolt tujákat a gödörre ültette, fűmaggal beszórta és jól megöntözte. Hamar kinő a pázsit, ki sejtené majd, mit rejt a mély? Hétfőn telefonált az idős hölgynek, akitől Larix a lakást bérelte. Úgy tett, mintha ő lenne a bérlő, és közölte: külföldre költözik, nem tudja, mikor tér vissza, lakását felmondja.
Munkásokat küld a holmijáért, készítsék össze. És el is vitette a férfi holmiját egy raktárba, amit Larix nevén bérelt.
Mielőtt Maria hazajött volna, a sósav szétmarta a holttestet, csak néhány fémgomb maradt Ezeket és a piros Ford rendszámát Erik egy este a hídról a folyóba dobta. Amikor Maria hazatért, Erik egy új mobillal lepte meg, és dícsérte a műhelyt, ahol a régi Fordból, lám "majdnem újat" készítettek, és mintegy mellékesen jegyezte meg:
- Képzeld, Larix külföldre ment. Valami sötét ügybe keveredhetett, mert olyan gyorsan tűnt el, hogy még a pénzért sem jelentkezett.
Nemere István
Megjelent: Terefere 2008. május