AMARANTHUS
Nem csoda, hogy alig hallottunk róla: a hatvanas években ugyanis az amerikai katonai kutatók kisajátították, polgári tudós nem foglalkozhatott vele. Ám pár évtizeddel később felszabadították a katonai fogságból és skkor a tudományos világ képviselői egy minden szempontból jól leírt és valóban csodálatos növényt kaptak a kezükbe.
Az amaranthusról van szó, amely sok helyen afféle gyomnövényként él. A növény hivatalos leírásában már igen régi és szerfölött új adatokat találunk:
Amaranthaceae, amaranthus, közel 60 alfaja létezik. Levele vörös színű, aminthogy olyan a szára és a virága is. A különféle alfajok 70 cntimétertől 3 méter magasságig nőnek. Apró magvai bőven teremnek, elefántcsont színűek vagy feketék. A régészek szerint ez az egyik legrégibb háziasított növény. Már hatezer évvel ezelőtt latin-amerikai sírokból is előkerült, és más bizonyítékok is vannak arra, hogy folyamatosan termesztették, hasznosították.
A XVI-ik században, amikor a spanyol hódítók eljutottak Mexikóba és Peruba, az amarantust már széles körben használták a benszülöttek. Úgy is, mint gabonát, és mint... kultikus célú növényt. Ez lett a veszte később. Az amaranthusból őrölt liszt, amely ma is alapvető tápláléka sok ott élő indián népnek, kicsiny istenszobrok alapanyagául is szolgált. Ezeket tésztaféleségekből készítették. Később, a kegyetlen hódító spanyolok elleni lázadások alkalmával az elfogott és megölt hódítók vérét is belekeverték. Egyszer egy spanyol szerzetes is így járt. Később kiderült, hogy az illető az akkori pápa rokona volt. Rómából parancs érkezett: megsemmisíteni az amaranthus-ültetvényeket, a növénynek még az emlékét is el kell törölni!
A megszállók tűzzel-vassal irtották az amaranthust; a növény csak néhány, lakott helyektől távol eső, rejtett ültetvényen maradt fenn. Ennyit a véres előtörténetekről. És mi van ma?

Szinte mindenre jó?
A katonai alkalmazásra azért került sor, mert kiderült: az amaranthusból kivomható egy bizonyos anyag, ami katonai célokra is hasznosítható. A számítógépek kemény korongjait, lemezeit ezzel a ritka anyaggal kell bekenni, s ettől a berendezések hibátlanok lesznek. Addig ezt az anyagot csak és kizárólag a szerencsétlen bálnák agyalapi mirigyéből lehetett kivonni - többek között ezért sem akarnak egyes államok (Norvégia, Japán) lemondani a tobáii könyörtelen bálnairtásról...
De ez az anyag is kiváltható lesz az amaranthus-származékkal. Ugyanakkor a magvaiból készíthető liszt sokkal jobb, mint a gabonaliszt! Az elemzések egészen meglepő tulajdonságokat és összetételeket tártak fel.
Mindenekelőtt az amaranthus sokkal több fehérjét tartalmaz, mint bármelyik gabona: 16 százalékot! Ráadásul az amaranthus-fehérjét az emberi szervezet sokkal jobban hasznosítja, mint a tejben található fehérjét. Nem lehet hát véletlen, hogy az inkák például a kemény harci feladattal megbízott férfiaknak ezt adták enni indulás előtt. Több hasznos aminosav is van benne: lizinből például háromszor többet találunk benne, mint a búzában, és négyszer annyit, mint a kukoricában.
Több benne a mész és a vastartalom is. A rosttartalma miatt a koleszterin elleni küzdelemben számíthat érdeklődésre, a gyógyszeripar pedig máris az érszűkület elleni szerek gyártásában alapanyagként értékeli.
Annyira csodálatosnak tűnt a növény és termése, hogy a kutatók egy csoportja gyanút fogott. Különleges "negatív" vizsgálatnak vetették alá, hogy megállapítsák: mik a rossz tulajdonságai? Ilyet viszont egyszerűen nem találtak. Ellenkezőleg, kiderült, hogy A-provitamin, és C-, valamint B-vitamin tartalma is szokatlanul magas.
Az amaranthus sokfelé mint gyomnövény található. Európában már néhány országban elkezdeték termesztését, egyelőre természetesen csak kísérleti parcellákon. Lengyelországban egy kutatóintézet 70 olyan parasztgazdaságnak adott vetőmagot, amelyet elsősorban bio-termesztési módjáról ismernek. Az amaranthus közepes vagy azoknál rosszabb földeken terem, és remekül bírja az aszályt is. Mint afféle "gyomnövény"...
Míg búzából egy hektárra 200-250 kilogramm vetőmagot kell vetni és ebből a termés ugyanazon a hektáron 6 tonna lesz (nagyon jó esetben, Észak-Európában), addig az amaranthusból egy hektárra mindössze 1 kg-ot kell elvetni. Itt viszont kezdő termesztők 2,5-3 tonnát arathatnak, a tapasztaltabbak már 4 tonnát is!

Nemere István



Vissza